A finom, minőségi párlatok készítéséhez szolgál számos jó tanáccsal Joseph Pishl, a könyv szerzője.

 Mint annyi minden más, az alkohol feltalálása is ősi időkbe nyúlik vissza, egészen az egyiptomi és görög kultúrákig. Azóta minden népnek, területnek megvan a maga sajátos, jellegzetes itala és hozzá kapcsolódó történelme. S az italfogyasztási szokásaink is folyamatosan változtak/változnak. Ma már főleg a kellemes ízhatást keressük az pálinkában is, nemcsak „lélekmelegítő hatását”.

 Tartalomjegyzék

 Előszó . . .            

Tisztelt Olvasó!         

Amire figyelni kell  

       

1.  A párlatkészítés alapelvei         

1.1. A párlatkészítés menete  

      

2. A lepárlás alapanyagai          

2.1.     A gyümölcsök, bogyók és gyökerek beltartalma         

2.2.     Általános minőségi követelmények        

2.3.     Almatermésűek      

    2.3.1.     Alma        

    2.3.2.     Körte       

2.4.     Csonthéjasok          

    2.4.1.     Cseresznye         

    2.4.2.     Házi szilva         

    2.4.3. Szilva         

    2.4.4. Mirabella       

    2.4.5. Őszibarack és kajszi      

2.5. Bogyósok       

    2.5.1. Fekete bodza         

    2.5.2. Madárberkenye        

    2.5.3. Boróka        

    2.5.4. Málna         

2.6. Gyökerek        

    2.6.1. Tárnics         

    2.6.2.    Mestergyökér vagy császárgyökér         

2.7. Borok és az azokból kinyert termékek         

    2.7.1. A szőlőből készült bor         

    2.7.2.    Gyümölcsbor vagy gyümölcslé  

    2.7.3.     A gyümölcs- és szőlőborok gyártási maradéka, a seprő   

    2.7.4.     Gyümölcs- vagy bortörköly  

       

3. A várható alkoholkihozatal         

3.1. A szárazanyagmérés eszközei       

    3.1.1. Szacharométer       

    3.1.2. Öchsle-mérleg (mustmérlegnek is hívják)         

    3.1.3. Refraktométer        

3.2.     A gyümölcslevek cukortartalmának kiszámítása        

3.3.     A cefre cukortartalmának kiszámítása         

3.4.     A várható alkoholkihozatal kifejezése      

 

4. Erjesztőedények és azok állagmegóvása        

4.1.     Erjesztőtartályok         

    4.1.1.     Fa         

    4.1.2. Műanyagok        

    4.1.3. Beton         

    4.1.4. Fém         

4.2.     Az erjesztőedények tisztítása       

4.3.    „Beteg” hordók          

    4.3.1.Penészgomba bevonatú hordók     

    4.3.2. Ecetszagú hordók     

4.4.     Üres hordók kezelése – a hordók konzerválása         

4.5.     Az erjesztőedények térfogatának meghatározása      

    4.5.1. Súlymérés         

    4.5.2. Térfogat (liter) -mérés         

    4.5.3. Kádak űrtartalmának kiszámítása        

 

5. Az alkoholos erjedés         

5.1.     Az erjedést kiváltó mikroorganizmusok         

    5.1.1     Valódi élesztők         

    5.1.2.     Ami a faj(ta)azonos élesztőgombáktól elvárható       

5.2. Egyéb erjedést előidéző szervezetek        

5.3. Az élesztőgombák előfordulása         

5.4. Az erjedési folyamat         

5.5 Az erjedést kifejező egyenlet   

5.6. Az erjedés termékei      

    5.6.1.     Alkohol         

    5.6.2. Glicerin         

    5.6.3. Szén-dioxid         

    5.6.4. Acet-aldehid        

    5.6.5. Kozmaolajok (fuzli)         

    5.6.6. Metanol (metil-alkohol)       

    5.6.7. Illat- és aromaanyagok         

    5.6.8. Egyéb anyagok        

5.7. A hőmérséklet hatása az erjedésre         

 

6. Faj(ta)azonos élesztők alkalmazása        

6.1. A tiszta tenyészetű élesztő szaporítása        

    6.1.1. Szárított élesztő         

    6.1.2. Folyékony élesztő        

    6.1.3. Préselt (sütőipari) élesztő        

    6.1.4. Oltócefre készítése és alkalmazása       

  

7. Az erjesztés         

7.1. Cefrefeldolgozó gyümölcszúzók        

7.2. Gyümölcskiválasztás és -feldolgozás        

    7.2.1. Alma és körte        

    7.2.2. Csonthéjasok       

    7.2.3. Bodza      

    7.2.4. Madárberkenye         

    7.2.5. Szőlő        

    7.2.6. Boróka      

    7.2.7. Gyökerek         

    7.2.8. Szőlő- és gyümölcstörköly      

7.3. Vízhozzáadás a cefréhez        

7.4. Gyümölcscefrék enzimkezelése         

7.5. A savtartalom növelése        

    7.5.1. A pH-érték         

    7.5.2. Savas kezelés (savnöveléssel való erjesztés)       

7.6. Élesztőtápsók         

7.7. Egyéb adalékok     

7.8. Az erjesztőedények megtöltése      

7.9. Az erjedés időtartama         

    7.9.1. Az erjedés foka         

7.10. Erjedési zavarok       

7.11. A cefre keverése       

7.12. A cefre erjesztést követő kezelése        

7.13. A lepárlás időpontja       

 

8. Lepárlóberendezések      

8.1. Alapanyagok        

    8.1.1. Szeszfőző üst       

    8.1.2. A  szeszfőző üst szerkezete        

    8.1.3. Fűtésmódok         

    8.1.4. Sisak      

    8.1.5. Felszálló- vagy emelőcső      

    8.1.6. A hűtő és annak előtéte       

    8.1.7. Töltés és ürítés         

    8.1.8. Különleges berendezések        

8.2. A lepárlóberendezés tisztán tartása      

  

9. A cefre lefőzése (desztillálása)        

9.1. A cefre alkotórészei         

    9.1.1. Az illékony alkotórészek        

    9.1.2. Nem illó alkotórészek      

9.2. A lepárlás alapja         

9.3. A lefőzés és a finomítás        

    9.3.1. Nyerspárlat vagy első párlat          

    9.3.2. A második, finomító lefőzés  

      

10. Desztillációs hibák         

10.1. Ecetesedés       

10.2. Ízhibák         

10.3. Akroleines ízhiba  

       

11. Az alkoholtartalom megállapítása          

11.1. Szeszfokoló-vásárlás         

11.2. Mérési eljárás szeszfokolóval        

11.3. Alkoholkinyerés    

   

12. A fogyasztási kereskedelmi forgalmazású alkoholfok beállítása 

12.1. Vízminőség          

12.2. A vízmennyiség kiszámítása         

12.3. A vízhozzáadás       

  

13. Derítés vagy szűrés         

14. Kiszerelés és forgalmazás         

15. Fogyasztási kultúra       

   

16. Különleges párlatok       

16.1. Boróka gyümölcspárlatban         

16.2 Mestergyökér gyümölcspárlatban        

16.3. Tárnics (= encián vagy kocsord) gyümölcspárlatban      

16.4. Vilmos körte (Vilmoskörte-párlat)      

16.5. Bodzapálinka     

16.6. Madárberkenye-párlat        

 

17. Párlatfőzés távirati stílusban    

 

18. Jogszabályi előírások Ausztriában (2001. évi állapot)       

18.1. A jövedéki adóról szóló törvény és a monopoltörvény, 1995.        

18.2.A jövedéki adó és a kinyerési kategóriák a megállapodással kapcsolatos rendelkezések szerint, 2000. januári állapot        

18.3. Kiszerelési rendelkezés        

18.4 Kivonat az Osztrák élelmiszerkönyvből     

18.5 Élelmiszer-ismereti rendelkezés 

        

Szakkifejezések        

    Jelölések és fogalmak        

    Jogszabályi rendelkezések más EU-országokban        

    Táblázatok jegyzéke        

    Irodalom    

    

Függelék             

    Szeszes italok előállítása keményítőtartalmú nyersanyagokból saját célú – kis tételű szeszfőzdékben   

    

A magyar viszonyokra vonatkozó aktuális kiegészítések